Participation
Emotive vocabulary in MOOCs: Context and Participant Retention
This article was originally published on the online Journal The European Journal of Open, Distance and E-Learning – EURODL, issue 1, 2012.
Massive Online Open Courses (MOOCs) have been growing in popularity with educational researchers, instructors, and learners in online environments. Online discussions are as important in MOOCs as in other online courses. Online discussions that occur in MOOCs are influenced by additional factors resulting from their volatile and voluntary participation structure. This article aims to examine discussions that took place in MobiMOOC in the spring of 2011, a MOOC structured around mobile learning.
This line of inquiry focused on language from the discussions that contained emotive vocabulary in the MobiMOOC discussion forums. Emotive vocabulary is words or phrases that are implicitly emotional (happy, sad, frustrated) or relate to emotional contexts (I wasn’t able to…). This emotive vocabulary, when present, was examined to determine whether it could serve as a mechanism for predicting future and continued participation in the MOOC. In this research, narrative inquiry approach was used in order to shine a light on the possible predictive qualities of emotive text in both participants who withdrew from the course as well as moderately or moderately active participants. The results indicated that emotive vocabulary usage did not significantly predict or impact participation retention in MobiMOOC.
Vegyes rendszerű tanulás a tudományok és a technológia terén: Együttműködési projekten alapuló kísérleti fizikai kurzus
Az együttműködési projekteket általában azok a hallgatók értékelték pozitívan, akik értékelték a valós kutatási-fejlesztési helyzetben szerzett tapasztalatot, – véleményük szerint ez fokozza a tudás elsajátítását. Az oktatók megfigyelték, hogy ez az oktatási módszer elősegíti az aktívabb részvételt és a nagyobb fokú proaktív hozzáállást. Bizonyították továbbá, hogy a jól kialakított e-learning-eszközök és –tevékenységek hasznosak, mivel elősegítik az önálló tanulást, amely a laboratóriumi tevékenységek és projektek kreatív megközelítésének előfeltétele. A szinkron problémamegoldó online megbeszéléseket nagyra értékelték, mivel ezek lehetővé teszik a közös szoftverhasználatot és az immerzív távkommunikációt. Ezzel szemben a Web-fórumok nem hozták meg a várt eredményt.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy az értelmes tanulás érdekében az e-learning és a kísérleti együttműködési tevékenységek sikerrel vonhatóak össze, noha ez erőfeszítést és időbefektetést igényel. Az együttműködési projektek és a gazdag tanulási környezet a konstruktivista oktatási modell két olyan alapvető tulajdonsága, amelyek segítségével nő a hallgatók tanuláshoz való proaktív hozzáállása, mivel sokféle forrással kell foglalkozniuk, ahelyett, hogy egy zárt információhalmazt kapnának, és ehhez tudáskezelési készségekre van szükség. A hallgatóknak továbbá használniuk kell tudásukat és készségeiket ahhoz is, hogy a projektet egy adott csoporton belül megvalósítsák. Ez magába foglalja azt a lehetőséget, hogy másokkal együtt dinamikus folyamatban tanuljanak, ugyanakkor azt a követelményt is, hogy bizonyos ötleteket a munkacsoporton belül elmagyarázzanak, egymással megosszanak, és adott esetben megvédjenek.
Nyitott világ?
A szociális hálózat építőhelyek, a virtuális világok, a blogok, a wikipediák, valamint a 3 dimenziós internet megjelenése betekintést nyújt abba, milyen lehetőségek rejlenek az „interaktív és együttműködő web-ben”, az úgy nevezett Web 2.0-ben. Ma már rendelkezünk olyan infrastruktúrával és eszközökkel, amelyek révén a nyitott rendszerekben új módokon járhatunk el. Habár a nyitottsággal és a nyitottabb társadalmi rendszerekkel kapcsolatos számos gondolat már egy ideje ott volt a levegőben, most azonban az új infrastruktúrának és az új eszközöknek köszönhetően e mozgás felgyorsult.
Egy nyitott világot az jellemez, hogy nagyok a lehetőségek, de nagyok a kihívások is. Egy nyitott világban változtatnunk kell saját egyéni viselkedésmódjainkon és hozzáállásunkon, ugyanakkor az intézményekben is nagyobb átalakításokra van szükség. Vajon hogyan válaszol erre az üzleti világ?
Ez a cikk korábban a Global Focus 2 kötetének 1. számában (2008) jelent meg. Kiadó: European Foundation for Management Development www.efmd.org
Az „e–felelősség a tanulóknál”: mítosz és realitás a tanuló központú e-learning minőségfejlesztés területén
Az alapgondolat a következő: a tanulóra orientált minőségfejlesztés nem puszta opció, hanem egy tényleges igény, ha a minőségfejlesztés valós befolyást akar gyakorolni a tanulási folyamatra. A minőségfejlesztésnek összefüggést kell létrehoznia a folyamatok, illetve eljárások és a normatív értékek és döntések között. Minden egyes, tanulócsoport vezetésével megbízott oktatónak szüksége van egy normatív döntéshozási fogalomra, mint a didaktikaelméletre ahhoz, hogy biztos alapokra helyezze a szakmai működését. A minőségfejlesztést, amely releváns a pedagógiai folyamatok szemszögéből, úgy lehet tehát a legjobban leírni, mint a tanulási folyamat érdekében megtett erőfeszítések és tevékenységek összességét.
Az oktatási eljárásra helyezett hangsúly már ebben a stádiumban is azt mutatja, hogy nem lehetséges tanúsítványt kiállítani erről a tanulási eljárásra orientált minőségről. Ennek oka az, hogy kizárólag a oktatási folyamat alatt érzékelhető, valamint a tanuló és környezete közös produkciójáról van szó. A minőségre vonatkozó aktuális vitákban az egyik leggyakrabban elkövetett hiba abból áll, hogy az oktatási folyamatot és az oktatási környezetet külön-külön vették felmérésbe és mellőzték a célcsoportokat és a környezet egyéb résztvevőit. Mivel a minőség nem egy adott és konstans jellemzője a környezetnek, hanem a tanuló és az oktatási környezet között kialakult kapcsolat változásaitól függ, a minőséget csak a valós kontextusban lehet érzékelni és felmérni. Ezen túl menően, nem létezik olyan módszer, amely által a konkrét oktatási kontextustól függetlenül meg lehetne határozni a minőség felmérését biztosító kritériumokat.
Ebből kifolyólag, a minőségfejlesztést úgy kell tekinteni, mint egy olyan tárgyalási folyamatot, amelyben minden szereplő részt vesz. Ennek a részvételre alapuló minőségfejlesztési modellnek a célja az, hogy minden szereplő részt vegyen a tanulási folyamat céljainak és értékeinek közös meghatározásában. A tanulók aktív részvétele fontos szerepet fog játszani a jövőbeli minőségfejlesztési rendszerekben. A tanulók aktív szerepet játszanak az említett fogalmakban javaslataikkal és kéréseikkel, amelyekkel tisztában kell lenniük. A tanulási pályaútjukat önállóan kezelve, a tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy azonosítsák a különböző tanulási lehetőségek jellemzőit ahhoz, hogy számukra megfelelően hatékony oktatási folyamatban részesüljenek. Egy ilyen fajta részvételi folyamat azt követeli meg, hogy az átláthatóság, az e-learning szolgáltató által adott információk és tanácsok minősége javuljon.
A tanulónak ugyanakkor tudatában kell lennie annak, hogy megnő saját felelőssége a minőségfejlesztés terén, mivel a tanulási folyamat minőség szakértőjeként tekintünk rá.