digitization
Cikkek
Váltás az analógról a digitálisra: A tanítás és a tanulás új módjai. Az IKT a spanyol iskolákban - rövid áttekintés
28 Február 2010
Az oktatás és az új technológiák kapcsolata mindig vitás téma. Az informatikának az iskolákba történő puszta bevezetésén túlmenően alapvető vita folyik arról, hogy milyen módon újítsuk meg módszertanunkat és hogyan alakítsuk át oktatásunkat úgy, hogy az visszatükrözze a bennünket körülvevő világot. Amint azt a későbbiekben tárgyalni fogjuk, az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) igen alkalmasak e változások véghezvitelére.
Cikkünkben azokat a szempontokat emeljük ki, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatnak, befolyásolják, megkönnyítik vagy gátolják az analóg iskoláról a digitális iskolára történő átállást.
Kiindulási alapunk az, hogy a spanyol iskolák sok esetben még mindig úgy működnek, hogy az oktatás alatt analogikus paradigmát értenek. Ez többek között azt jelenti, hogy az iskolák még mindig merev programokhoz kötődnek, azoknak mintegy rabszolgái: A tanulási források (túl sok tankönyv) merev értékelési módszerekre épülnek, az iskolák nagyon kevés globalizált tudást használnak, a tanulás pedig nagyon pontosan meghatározott térben történik (tantermek). A mai spanyol tantermekben minimális mértékben használnak IKT-t. Számos példát sorolhatnánk fel azokról az iskolákról, melyek filozófiája még mindig XIX. századi (ipari), és nézőpontjuk nem XXI. századi (információs), - sok szerző érvelt már úgy (és nem szükségtelenül) hogy iskoláink ma a XIX. századból, tanáraink a XX. századból, diákjaink pedig XXI. századból valók.
A jelen tanulmány első részében röviden összefoglaljuk a társadalom és a technológia közötti kapcsolatot, majd ennek megfelelően meghatározunk néhány korábbi feltételezést, hogy jobban megérthessük az IKT-kel kapcsolatos jelenlegi társadalmi-oktatási összefüggéseket. A második részben azokat a különböző jellemzőket tekintjük át, amelyek az analóg iskoláról a digitális iskolára történő átmeneti szakaszt határozzák meg. Végül pedig néhány javaslatot teszünk arra, hogy miként váljon a digitális iskola közeli valósággá.
Kiindulási alapunk az, hogy a spanyol iskolák sok esetben még mindig úgy működnek, hogy az oktatás alatt analogikus paradigmát értenek. Ez többek között azt jelenti, hogy az iskolák még mindig merev programokhoz kötődnek, azoknak mintegy rabszolgái: A tanulási források (túl sok tankönyv) merev értékelési módszerekre épülnek, az iskolák nagyon kevés globalizált tudást használnak, a tanulás pedig nagyon pontosan meghatározott térben történik (tantermek). A mai spanyol tantermekben minimális mértékben használnak IKT-t. Számos példát sorolhatnánk fel azokról az iskolákról, melyek filozófiája még mindig XIX. századi (ipari), és nézőpontjuk nem XXI. századi (információs), - sok szerző érvelt már úgy (és nem szükségtelenül) hogy iskoláink ma a XIX. századból, tanáraink a XX. századból, diákjaink pedig XXI. századból valók.
A jelen tanulmány első részében röviden összefoglaljuk a társadalom és a technológia közötti kapcsolatot, majd ennek megfelelően meghatározunk néhány korábbi feltételezést, hogy jobban megérthessük az IKT-kel kapcsolatos jelenlegi társadalmi-oktatási összefüggéseket. A második részben azokat a különböző jellemzőket tekintjük át, amelyek az analóg iskoláról a digitális iskolára történő átmeneti szakaszt határozzák meg. Végül pedig néhány javaslatot teszünk arra, hogy miként váljon a digitális iskola közeli valósággá.