didactics
I Encontro Internacional da Casa das Ciências
Uma das alterações mais significativas dos modelos de Comunicação e Informação deste início de Século XXI que se repercutiram de forma clara e substantiva no processo educativo, foi a do uso mais ou menos indiscriminado da Internet.
O aumento quase exponencial da velocidade de transmissão de dados através das redes de comunicação com a omnipresença da Internet num contexto global e, por arrastamento, educacional, alterou de forma radical o conceito de acessibilidade à educação, dando corpo à ideia peregrina de Albert Eisntein de que "A aprendizagem não é um produto da escolaridade, mas da tentativa ao longo da vida para adquiri-la."
Com efeito, todos aqueles que desejam aprender possuem hoje uma panóplia de instrumentos, recursos e modelos, acedíveis à distância de um "clique".
Só para referir alguns elementos marcantes, desde 2001 que o MIT possui cursos livres disponíveis na internet. Berkeley seguiu o exemplo e tem hoje uma das maiores coleções de palestras presenciais gravadas do mundo, tendo sido já realizados mais de 120 milhões de downloads. Yale e Stanford fizeram o mesmo, e até mesmo Harvard lhe seguiu o exemplo, bem como a maioria das Universidades por esse mundo fora.
Nas escolas do ensino não superior, proliferam as plataformas de interação e conteúdos (em Portugal a mais comum é a plataforma MOODLE), usando recursos livres ou disponibilizados pelas estruturas educacionais.
Os cursos on-line são hoje uma realidade, discutível por vezes, é certo, mas presente na sociedade e acedível por qualquer cidadão.
Todo este ambiente digital que envolve a sociedade, com relevo para as redes sociais e para os modelos digitais de comunicação de informação em contexto educativo, transformaram os processos de aprendizagem e aportaram aos sistemas educacionais um acréscimo de questões significativas sobre as quais importa refletir.
Qual a fiabilidade da informação científica disponibilizada na Web?
Como podemos aferir do valor e rigor dos recursos digitais ligados à Ciência?
Qual o peso efetivo que a Internet tem na aprendizagem dos alunos?
Até que ponto a utilização do digital evita ou potencia as conceções alternativas?
De que modo se alterou (ou não) a didática da experimentação?
A modelação e simulação computacional permitem, ou não, uma visão mais perfeita da realidade?
Estas e outras questões que com estas se prendem, são o suporte concetual que levaram à organização do I ENCONTRO INTERNACIONAL DA CASA DAS CIÊNCIAS, subordinado ao tema organizador:
A Utilização de Recursos Digitais em Contexto de Aprendizagem.
O recurso a individualidades com experiência nesta área em Portugal, e noutros países, para Lições Temáticas, realização de Workshops centrados sobretudo na prática educacional, bem como a apresentação de comunicações e posters partilhados por todos os interessados, dão corpo a esta iniciativa, que nos parece ser de relevância significativa como complemento de formação para os docentes em Ciência de todos os níveis de Ensino em Portugal.
First Announcement and Call for Papers - EDEN workshop Learners in the Driving Seat
The 2012 Research Workshop will continue the EDEN tradition of highlighting bi-annually the relevant fields in e-learning research and innovative practice. This year's Workshop Scope reflects on how are students driving teachers, instructors in the fields where new learning technologies play important role. How does instruction work, where borders between physical and virtual learning environments disappear, where roles of students and teachers have changed, where new pedagogical paradigms and didactic approaches are introduced?
It will be a distinctive conference, with envisaged strong involvement of the students from the Leuven University and virtual participation of students from learners from European universities, EDEN member institutions.
Call for Contributions
We invite all interested professionals to take part and discover the conference themes by submitting their experience. There will be opportunities for submitting and presenting papers, workshops, posters and demonstrations. To learn more about the scope of the event and consult the themes, please visit the respective conference pages. For details visit the Conference web-site and the Call for Contributions links.
Proposals should be submitted by 15th September through the online submission form.
Ellenőrzőlista az e-learning tartalom didaktikusan helytálló tervezéséhez
Az e-learning tartalom tervezése a neveléslélektan több területének integrálását igényli. A formatív értékelés eszközeként a tervezési folyamat javításához ellenőrzőlisták alkalmazhatók. Cikkünk bemutat egy, az e-learning modulok tervezésére és formatív értékelésére szolgáló ellenőrzőlistát.
A lista magában foglalja a tartalmat, a szegmentálást, a szekvenálást és a navigációt, a célközönséghez történő igazítást, a szöveg és a grafika tervezését, a tanulási feladatokat és a visszajelzést, valamint az indoklást. E listát sikerrel alkalmazták egy megújuló energiákkal kapcsolatos e-learning modultervezési projekt során a fejlesztők részére történő formatív visszajelzés érdekében.
iTeach: Experienţe didactice
Revista iTeach îşi propune să promoveze aspectele practice ale predării, învăţării şi evaluării şcolare prin aducerea în prim plan a experienţelor concrete ale cadrelor didactice.
Study on Knowledge Maturing in Europe
The MATURE Integrating Project is based on the concept of knowledge maturing (KM): goal-oriented learning on a collective level. The project investigates how KM takes place within and across organisations, what barriers are encountered and how socio-technical solutions overcome those barriers.
Az IKT és az elektronikus zene felhasználása Európában az iskolai lemorzsolódás csökkentésére
Az IKT e-Motion-ban történő alkalmazása nem öncélú, hanem egy olyan eszköz, amellyel a hagyományosabb módszerek mellett új módszerek felhasználásával átalakítjuk a tanulási és tanítási eljárásokat. A projekt célja az IKT, elsősorban az elektronikus zene és informatika felhasználásával a kísérleti megközelítés alkalmazása. A hang-technológiák megismerése hozzájárul olyan fontos fizikai elméletek megértéséhez, mint például az akusztika és a hullámtechnológia. Továbbá az elektronikus zene alkotási folyamatához szintén szükség van matematikai, fizikai és informatikai elemekre. A projekt ezzel az újító megközelítésével javítani kívánja a fiatalok tudásszintjét az olyan alap-tantárgyakban, mint például a matematika és az idegen nyelvek.
A Lisszaboni stratégia felismerte, hogy meg kell birkóznia az iskolát elhagyó és a munkaerőpiacra alacsony képzettséggel, vagy képzettség nélkül belépni próbáló fiatalok számával. E tinédzserek közül sokan kerülnek végül a „NEET Csoportba” (angolul: Not in Education, Employment or Training Group), azaz nem részesülnek sem oktatásban, sem alkalmazásban, sem pedig továbbképzésben. A stratégia speciális célokat tűzött ki annak érdekében, hogy a fiatalok megfelelő szakképzettséggel rendelkezzenek, és az oktatásból zökkenőmentesen lépjenek át a foglalkoztatásba. Ezek olyan célkitűzések, amelyeknek jelenleg sok tagállam nem képes megfelelni.
A mikrolearning-tervezet körvonalai
Ezen áttekintés alapján kialakítjuk elméletünket, miszerint a „mikrolearning-tervezet” – mely apró részletek kifejezett hangsúlyozása és pontos szerepet játszik a tanítás, a tanulás és a technológia terén – értékes felismerésekkel szolgál a kutatás számára a technológiára, és általában az oktatási médiára nézve. Kimutatjuk, hogy a mikrolearning nem csupán egy a sok megközelítés közül, hanem számos oktatási szempontra vonatkozó perspektívát jelent, azaz folyamatosan történik, függetlenül attól, hogy a kutatási és technológiai fejlesztés kifejezetten a középpontban áll-e, avagy sem. Bemutatjuk, hogy a mikrolearning által szerzett ismeretek a lehető legszélesebb értelemben véve általánosan alkalmazhatóak a média és technológiai tanulmányokban az oktatás terén.
Befejezésként a mikrolearning-ről való újabb vitákkal kapcsolatosan fontolóra vesszük bizonyos tanulságok levonását; ezek központjában a tanulók megszorításai és szabadsága, valamint a tanárok pedagógusi felelőssége áll. A mikrolearning-ről szóló eszmecserék egyelőre nyitott és többszólamú jellege véleményünk szerint pozitív, és hisszük, hogy azokat bátorítani és erősíteni kell.
Eredeti megjelenés: Hug, Theo (Ed.) (2007): Didactics of Microlearning. Concepts, Discourses and Examples. Münster et al: Waxmann, 15-21. old. (vö. http://waxmann.com/kat/1869.html). A Waxmann kiadó engedélyével.
Projekt szerinti és „blended learning” tanulás a diákok etikai tudatébresztéséhez
A valós projekthez való folyamodás, arra készteti a diákokat, hogy „valóban” a világ felé forduljanak és ennek köszönhetően munkájuk egy új értékkel gazdagodig, messze az egyszerű kompetencia bizonyítástól. Ez a projekt egy egyedüli lehetőséget biztosított a diákoknak arra, hogy mind pszichológiai mind gyakorlati szempontból részt vegyenek a társadalmi informatikába. A számítástechnikai hallgatók különböző témákat érintő beszámolókat szolgáltattak a Save the Children és az Országos bűnüldözési brigád számára, mint például az online beszélgetések biztonsága, a fényképező-részleggel ellátott telefonokkal elkövethető visszaélések, stb. Ez a kivételes jellegű együttműködés egy felső oktatási intézmény, valamint köz- és magánszervezetek közötti nem csak kivételessé teszi ezt a projektet, hanem meghatározó tényezőt képezhet a diákok társadalmi informatikára irányuló tanulási motivációjához és ezáltal a tantárgyhoz fűződő különböző kompetenciák tökéletesítéséhez.
Az egyre fokozódó globalizációs környezetbe, arra kell törekednünk, hogy a számítástechnikai oktatást és a tanárok képzését egyre inkább nemzetközivé tegyük és ehhez világetikai témákat kell használni (Kirkwood, 2001), melyek könnyen azonosíthatók, illetve országos és nemzetközi szinten is és relevánsok. A gyerekek ellen alkalmazott szexuális erőszak elleni harc a digitális médiákban a megfelelő tantárgyak oktatása során alkalmazott projekt módszer szerinti tanítás, jó példa a világetika kihívására.
A norvégiai Nesna University College az egyetlen informatikát oktató intézmény a világon, ahol a gyerekek ellen alkalmazott szexuális erőszakot választották a számítástechnikai kurzus főtémájaként.